Rólam mondták
„Annyira hálás vagyok, a türelmedért, a támogatásodért, a segítségedért, hogy fogtad a kezem es kis Zsuzsi kezet is. Abban teljesen biztos voltam, hogy Neked meg tudok nyílni, de attól féltem, hogy saját magamnak nem fogok tudni. Mégis sikerült es ehhez Te kellettel es a te jelenléted. Teljes biztonságban éreztem magam.. lelki detox… es tudom, hogy ez csak az út kezdete (talán már megtettem par lépést ezen az úton), es tudom nem leszek 100% más ember, mint pl tegnap és az elmúlt években voltam, de megerősítettél abban, hogy jó irányba haladok es adtál egy jó nagy lökést. Borzasztó hálás vagyok mindenért!!„Zsuzsi
„A figyelmed, jelenléted és strukturált vezetésed segített rátapintani a valóban fontos kérdésekre. Nagyszerűen meg tudtad tartani azt a teret, amiben bátorságot éreztem megnyílni, nem csak neked, de legfőképpen magamnak. Érezhető volt, hogy minden egyes perc számít, mégsem éreztem sürgetést, sietséget – inkább célirányosan, együtt gondolkodva haladtunk előre. Az egyik legerősebb pillanat számomra az volt, amikor a kérdéseid hatására egy új perspektívából tudtam ránézni a múltban elszenvedett traumámra és a felkínált támogatásoddal, amivel éltem is, megbocsájtani magamnak és szeretettel fordulni az akkori énem felé, kivenni az önvádat az adott szituációból– ez nagyon intenzív és áttörő felismerést hozott számomra.”Barbi
„Úgy érzem, túl realista vagyok ehhez a módszerhez, mégis szükségem volt valahol rá..A terápia alatt mégis történtek olyan dolgok, amik oldódtak bennem és utána elgondolkodtatott mennyire nem kapcsolódok magamhoz és mennyire nem vagyok képes a belsőmre az érzelmeimre figyelni egyáltalán megfogalmazni mi van bennem nemhogy megélni. A terápia alatt megtörtént, ami nagyon régóta nem, bár hozzáteszem annyira távoli volt az érzés, hogy meg is lepődtem, mégis megérkezett. Ezt Vikinek köszönhetem. Pár napig a hatása alatt voltam és cselekvésre is késztetett aztán elillant, mint egy pillanat, valami mégis itt maradt belőle.”Detti
„A terápia egy nagyon kellemes környezetben zajlott, ahol először megbeszéltük, hogy mivel is szeretnék foglalkozni. Már az első pár percben elkezdtem érezni, hogy mélyebbre fogunk menni, mint azt én korábban gondoltam. Az elképzelésem az volt, hogy átbeszéljük, milyenmegoldások lehetnek azzal kapcsolatban, hogyan húzhatom meg a határaimat, ezzel szemben a fókusz a probléma gyökereire terelődött. Ahogy elkezdtünk ezekről beszélgetni a könnyeim elkezdtek hullani és a terápiai végéig el sem álltak, ez azért is fontos voltszámomra, mert már nagyon régen nem sírtam és olyan érzés volt, minta az elmúlt időszak összes könnye egyszerre jött volna ki. A terápián »meghívhattam« olyan embereket, akiknek a való életben nem tudom elmondani azokat a problémákat és sérelmeket, amelyeket most megtehettemVivi
Az, hogy ezek a »beszélgetések« úgy zajlottak, hogy végig tudtam mondani, amit szerettem volna anélkül,hogy bárki félbe szakított volna vagy sértődötten lezárta volna a beszélgetést egy olyan biztonságos közeget teremtett számomra, amely azt eredményezte, hogy olyan dolgokat is ki tudtam végre mondani, amit eddig senkinek és csak a saját gondolataimban voltak.”